Mat MátéMatta, fejezetbölüm Máté evangéliumaMatta'nın Müjdesi, fejezetbölüm 20

Çeviriler Karşılaştır

Példázat a szőlőmunkásokról

Mert hasonlatos a mennyeknek országa a gazdaemberhez, a ki jó reggel kiméne, hogy munkásokat fogadjon az ő 20,1: rész21,33. szőlejébe. Mat 21:33Megszerződvén pedig a munkásokkal napi tíz pénzben, elküldé őket az ő szőlejébe. És kimenvén három óra tájban, láta másokat, a kik hivalkodván a piaczon álltak vala. És monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megadom néktek. Azok pedig elmenének. Hat és kilencz óra tájban ismét kimenvén, ugyanazon képen cselekedék. Tizenegy óra tájban is kimenvén, talála másokat, a kik hivalkodva állottak vala, és monda nékik: Miért álltok itt egész napon át, hivalkodván? Mondának néki: Mert senki sem fogadott meg minket. Monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megkapjátok. Mikor pedig beestveledék, monda a szőlőnek ura az ő vinczellérjének: Hívd elő a munkásokat, és add ki nékik a bért, az utolsóktól kezdve mind az elsőkig. És jövén a tizenegyórásak, fejenként tíz-tíz pénzt vőnek. Jövén azután az elsők, azt gondolják vala, hogy ők többet kapnak: de ők is tíz-tíz pénzt vőnek fejenként. A mint pedig fölvevék, zúgolódnak vala a házigazda ellen, Mondván: Azok az utolsók egyetlen óráig munkálkodtak és egyenlőkké tetted azokat velünk, a kik a napnak terhét és hőségét szenvedtük. Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-é meg velem? Vedd, a mi a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked. Avagy 20,15: Róm. 9,16.21. nem szabad-é nékem a magaméval azt tennem, amit akarok? avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? Rom 9:16; Rom 9:21Ekképen lesznek 20,16: rész19,30. Márk 10,31. Luk. 13,30. az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, 20,16: rész22,14. de kevesen a választottak.Mat 19:30; Mrk 10:31; Luk 13:30; Mat 22:14

Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit

(Vers 17–19: v. ö. Márk 10,32–34. Luk. 18,31–33.)

És mikor felmegy vala Jézus Jeruzsálembe, útközben csupán a tizenkét tanítványt vévén magához, monda nékik: Ímé, felmegyünk 20,18: rész16,21. 17,22.23. Márk 8,31. 9,31. 10,33. Luk. 9,22. 17,25. 24,7. Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és írástudóknak; és halálra kárhoztatják őt, Mat 16:21; Mat 17:22; Mat 17:23; Mrk 8:31; Mrk 9:31; Mrk 10:33; Luk 9:22; Luk 17:25; Luk 24:7És a pogányok kezébe adják őt, hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék; de harmadnap feltámad.

Zebedeus fiai; rangkérdés

(Vers 20–28: v. ö. Márk 10,35–45.)

Ekkor hozzá méne a Zebedeus fiainak 20,20: rész10,2. anyja az ő fiaival együtt, leborulván és kérvén ő tőle valamit. Mat 10:2Ő pedig monda néki: Mit akarsz? Monda néki: Mondd, hogy ez az én két fiam 20,21: rész19,28. üljön a te országodban egyik jobb kezed felől, a másik bal kezed felől. Mat 19:28Jézus pedig felelvén, monda: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, 20,22: rész26,39. Ján. 18,11. a melyet én megiszom? és megkeresztelkedhettek-é azzal 20,22: Márk 10,38. Luk. 12,50. a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem? Mondának néki: Meg. Mat 26:39; Jhn 18:11; Mrk 10:38; Luk 12:50És monda nékik: Az én poharamat megiszszátok ugyan, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek; de az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek az én Atyám elkészítette. És hallva ezt a tíz, megboszankodék a két testvérre. Jézus pedig előszólítván őket, monda: Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei 20,25: Márk 10,42–44. Luk. 22,25–27. uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtok. Mrk 10:42-44; Luk 22:25-27De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy 20,26: rész23,11. akar lenni, legyen a ti szolgátok; Mat 23:11És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a 20,27: Márk 9,35. ti szolgátok. Mrk 9:35Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő 20,28: Luk. 22,27. Fil. 2,7. szolgáljon, és adja az ő életét 20,28: 1 Tim. 2,6. váltságul sokakért.Luk 22:27; Php 2:7; 1Ti 2:6

Két vak

(Vers 29–34: v. ö. Márk 10,46–52. Luk. 18,35–43.)

És mikor 20,29: Márk 10,46–52. Luk. 18,35–43. Jerikóból távozának, nagy sokaság követé őt. Mrk 10:46-52; Luk 18:35-43És ímé, két vak, a ki az út mellett ül vala, meghallván, hogy Jézus arra megy el, kiált vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk! A sokaság pedig dorgálja vala őket, hogy hallgassanak; de azok annál jobban kiáltnak vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk! És megállván Jézus, megszólítá őket és monda: Mit akartok, hogy cselekedjem veletek? Mondának néki: Azt, Uram, hogy megnyíljanak a mi szemeink. Jézus pedig megszánván őket, illeté az ő szemeiket; és szemeik azonnal megnyíltak; és követék őt.