Isa Ézsaiás, fejezet Ézsaiás próféta könyve, fejezet 52
Sion üdve, békehírnöktől hirdetve
Serkenj föl, serkenj föl, öltözd fel erősségedet, Sion, öltözzél fel ékességed ruháiba, Jeruzsálem, szent város, mert nem lép te beléd többé körülmetéletlen, tisztátalan! Rázd ki magad a porból, kelj fel, ülj fel Jeruzsálem, oldd ki magadat nyakad bilincseiből, Sion 52,2: rész47,1–4. fogoly leánya! Mert így szól az Úr Isten: Ingyen adattatok el, és nem pénzen 52,3: Ezsdr. 1,9–11. Ésa. 45,13. váltattok meg! Mert így szól az Úr Isten: Égyiptomba ment alá 52,4: 1 Móz. 46,6.7. Ésa. 10,5–10. népem először, hogy ott bujdossék, és azután Assiria nyomorgatá őt ok nélkül. És most mit tegyek itt? szól az Úr, hiszen népem elvitetett ok nélkül, és a rajta uralkodók ujjonganak, szól az Úr, és nevem szüntelen mindennap 52,5: Ezék. 36,20.23.24. gúnyoltatik. Ezért hadd ismerje meg népem az én nevemet, ezért ama napon! Hogy én vagyok, a ki mondom: 52,6: rész46,13. Ímé, itt vagyok! Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, a ki békességet hirdet, jót mond, szabadulást 52,7: rész40,9.10. Róm. 10,15. hirdet, a ki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened! Halld őrállóidat! felemelik szavokat, ujjonganak egyetemben, mert szemtől-szembe látják, hogy mint hozza vissza Siont 52,8: Jer. 6,17. Ezék. 33,2. az Úr! Ujjongva énekeljetek 52,9: Zsolt. 96,11–13. mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert megvígasztalá az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet. Feltűrte az Úr szent karját minden népeknek szemei előtt, hogy lássák a föld minden határai 52,10: Zsolt. 126,1–3. 98,2.3. Ezék. 4,7. Ésa. 9,12.17.21. 10,4. Istenünk szabadítását! Távozzatok, távozzatok, jertek ki, onnan, tisztátalant 52,11: 2 Kor. 6,17. Jel. 18,14. Siral. 4,11. ne illessetek, jertek ki közülök, tisztítsátok meg magatokat, a kik az Úr edényeit hordozzátok. Mert ne sietséggel jertek ki, 52,12: 5 Móz. 16,3. 2 Móz. 12,39. és ne futással menjetek; mert előttetek megy az Úr, és követni fog Izráel Istene! Ímé, jó szerencsés lesz szolgám, magasságos, felséges és dicső 52,13: rész57,15. Jer. 23,5.6. lesz nagyon. Miképen eliszonyodtak tőled sokan, oly rút, nem emberi volt ábrázatja, és alakja sem ember fiaié volt: Akképen ejt ámulatba sok népeket; fölötte a királyok befogják szájokat, mert a mit nékik nem 52,15: rész53,2.3. 49,6.7. 51,6. Zsolt. 31,10–12. 22,16.18. 6,3.8. 35,21. beszéltek volt, azt látják, és mit nem hallottak volt, arra figyelnek.