Jas Jakab, fejezet Jakab levele, fejezet 1
A megpróbáltatások áldása
Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan 1,1: 1 Pét. 1,1. levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet. Teljes örömnek 1,2: 1 Pét. 1,6. Róm. 5,3. tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, Tudván, hogy a ti 1,3: Róm. 5,3. hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül. Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, 1,5: Márk 11,24. kérje 1,5: Péld. 2,6. Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. De kérje 1,6: Mát. 21,21. Márk 11,24. hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány. Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól; A 1,8: Jak. 4,8. kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember. Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával; 1,9: Jak. 2,5. A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a 1,10: Ésa. 40,6. 1 Pét. 1,24. fűnek virága. Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és 1,11: Ésa. 40,6.7. annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a 1,11: Zsolt. 102,12. gazdag is az ő útaiban. Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek. 1,12: Jak. 5,11. 2 Tim. 4,8.
A bűn eredete
Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz. 1,15: Róm. 5,12. 6,23. 7,10. Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai! Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a 1,17: 1 Ján. 1,5. kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka. Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk. 1,18: Ján. 1,13. 1 Pét. 1,23.
Isten igéjének felfogása és cselekvése
Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a 1,19: Péld. 17,27.28. Préd. 7,9. szólásra, késedelmes a haragra. Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja. 1,20: Eféz. 4,26. Elvetvén 1,21: Kol. 3,8.9. 1 Pét. 2,1. azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely 1,21: Róm. 1,16. megtarthatja a ti lelkeiteket. Az ígének pedig megtartói legyetek és ne 1,22: Mát. 7,26. Róm. 2,13. csak hallgatói, megcsalván magatokat. Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt. De a ki belenéz a szabadság 1,25: Jak. 2,12. Róm. 8,2. tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az 1,25: Ján. 13,17. boldog lesz az ő cselekedetében. Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, 1,26: Zsolt. 34,14. sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló. Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.