Mic Mikeás, fejezet Mikeás próféta könyve, fejezet 1
Júda és Izráel mindkét királysága elpusztul a bálványozás miatt
Az Úr igéje, a mely lőn a moreseti Mikeáshoz, 1,1: Jer. 26,18.19. Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felől. Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen bizonyság ellenetek; 1,2: Hós. 5,5. 7,10. az Úr az ő szent templomából! Mert ímé, kijő 1,3: Ésa. 26,21. az Úr az ő helyéről, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain. És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek 1,4: Zsolt. 97,5. pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tűz előtt, mint a meredekről leszakadó vizek. A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bűnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é? De olyanná teszem Samáriát, mint a mezőben való kőrakás, 1,6: Hós. 9,6. 12,11. szőlő-plánták helyévé; és lezúdítom a völgybe az ő köveit, és még fundamentomit is kimutatom. Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tűz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; 1,7: Hós. 2,4. 8,6. 10,2. mert paráznaság béréből gyűjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek. E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak. Mert halálosak az ő sebei. Bizony Júdáig 1,9: 2 Kir. 18,13. ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig. Gáthban hírül ne adjátok; 1,10: 2 Sám. 1,20. sírván ne sírjatok; Beth-le-Afrában porba heveredtem. Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni. Mert beteg lett Marótnak lakosa az ő javai miatt; mert veszedelem szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek kapujára. Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! 1,13: 2 Sám. 18,14. 19,8. ki a bűnnek kezdője valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei! Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait. Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsősége! Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörűséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyű; mert rabságra vitettek el tőled!