Mrk MárkMarek, fejezetkapitola Márk evangéliumaEvanjelium podľa Marka, fejezetkapitola 10

Preklady Porovnať

Házassági elválásról

(Vers 1–12: v. ö. Máté 19,1–9.)

Onnan pedig 10,1: Mát. 19,1–9. felkelvén Judea határaiba méne, a Jordánon túl való részen által; és ismét sokaság gyűl vala hozzá; ő pedig szokása szerint ismét tanítja vala őket. Mat 19:1-9És a farizeusok hozzámenvén megkérdezék tőle, ha szabad-é férjnek feleségét elbocsátani, kísértvén őt. Ő pedig felelvén, monda nékik: Mit parancsolt néktek Mózes? Ők pedig mondának: Mózes 10,4: 5 Móz. 24,1. Mát. 5,31.32. megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk. Deu 24:1; Mat 5:31; Mat 5:32És Jézus felelvén, monda nékik: A ti szívetek keménysége miatt írta néktek ezt a parancsolatot; De 10,6: 1 Móz. 1,27. a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. Gen 1:27Annakokáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, 10,7: 1 Móz. 2,24. Gen 2:24És lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test. Annakokáért a mit az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válaszsza. És odahaza az ő tanítványai ismét megkérdezék őt e dolog felől. Ő pedig monda nékik: A ki elbocsátja 10,11: Mát. 5,32. Luk. 16,18. feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen. Mat 5:32; Luk 16:18Ha pedig a feleség hagyja el a férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el.

Jézus megáldja a kis gyermekeket

(Vers 13–16: v. ö. Máté 19,13–15. Luk. 18,15–17.)

Ekkor 10,13: Mát. 19,13–15. Luk. 18,15–17. gyermekeket hozának hozzá, hogy illesse meg őket; a tanítványok pedig feddik vala azokat, a kik hozák. Mat 19:13-15; Luk 18:15-17Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda nékik: Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, 10,15: Mát. 18,3. Luk. 18,17. semmiképen sem megy be abba. Mat 18:3; Luk 18:17Aztán ölébe 10,16: rész9,36. vevé azokat, és kezét rájok vetvén, megáldá őket.Mrk 9:36

A gazdag ifjú

(Vers 17–31: v. ö. Máté 19,16–30. Luk. 18,18–30.)

És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit 10,17: Mát. 19,16–30. Luk. 18,18–30. cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? Mat 19:16-30; Luk 18:18-30Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat. 10,19: 2 Móz. 20,12–16. Exo 20:12-16Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess 10,21: rész8,34. Mát. 10,38. engem, felvévén a keresztet. Mrk 8:34; Mat 10:38Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala. Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van! A tanítványok pedig álmélkodának az ő beszédén; de Jézus ismét felelvén, monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azoknak, 10,24: Zsolt. 62,11. 1 Tim. 6,17. a kik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni! Psa 62:11; 1Ti 6:17Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát? Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges. És Péter kezdé mondani néki: Ímé, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged. Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangyéliomért, A ki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet. Sok elsők 10,31: Mát. 19,30. 20,16. Luk. 13,30. pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.Mat 19:30; Mat 20:16; Luk 13:30

Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit

(Vers 32–34: v. ö. Máté 20,17–19. Luk. 18,31–34.)

Útban valának pedig Jeruzsálembe menve fel; és előttök megy vala Jézus, ők pedig álmélkodának, és követvén őt, félnek vala. És ő a tizenkettőt ismét maga mellé vévén, kezde nékik szólni azokról a dolgokról, a 10,32: rész9,31. Mát. 20,17–19. Luk. 18,31–34. mik majd vele történnek, Mrk 9:31; Mat 20:17-19; Luk 18:31-34Mondván: Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia 10,33: rész8,31. 9,31. Mát. 16,21. 17,22. 20,18. Luk. 9,22. 17,25. 24,7. átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, és halálra kárhoztatják őt, és a pogányok kezébe adják őt; Mrk 8:31; Mrk 9:31; Mat 16:21; Mat 17:22; Mat 20:18; Luk 9:22; Luk 17:25; Luk 24:7És megcsúfolják őt, és megostorozzák őt, és megköpdösik őt, és megölik őt; de harmadnapon feltámad.

Zebedeus fiai

(Vers 35–45: v. ö. Máté 20,20–28.)

És hozzájárulának Jakab és János, a Zebedeus fiai, 10,35: Máté 20,20–28. ezt mondván: Mester, szeretnők, hogy a mire kérünk, tedd meg nékünk. Ő pedig monda nékik: Mit kívántok, hogy tegyek veletek? Azok pedig mondának néki: Add meg nékünk, hogy egyikünk jobb kezed felől, másikunk pedig bal kezed felől üljön a te dicsőségedben. Jézus pedig monda nékik: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a 10,38: rész14,36. pohárt, a melyet én megiszom; és megkeresztelkedhettek-é 10,38: Mát. 20,22. Luk. 12,50. azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem? Mrk 14:36; Mat 20:22; Luk 12:50Azok pedig mondának néki: Megtehetjük. Jézus pedig monda nékik: A pohárt ugyan, a melyet én megiszom, megiszszátok, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek; De az én jobb és bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek elkészíttetett. És hallván ezt a tíz tanítvány, haragudni kezdének Jakabra és Jánosra. Jézus pedig magához szólítván őket, monda nékik: Tudjátok, hogy azok, a kik a pogányok között fejedelmeknek 10,42: Mát. 20,25. Luk. 22,25–27. tartatnak, uralkodnak felettök, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtok. Mat 20:25; Luk 22:25-27De nem így lesz közöttetek; hanem, a ki nagy akar lenni 10,43: rész9,35. közöttetek, az legyen a ti szolgátok; Mrk 9:35És a ki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen: Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.

Bartimeus

(Vers 46–52: v. ö. Máté 20,29–34. Luk. 18,35–43.)

És Jerikóba érkezének: és mikor ő és az ő tanítványai és nagy sokaság Jerikóból kimennek vala, a Timeus fia, a vak 10,46: Máté 20,29–34. Luk. 18,35–43. Bartimeus, ott üle az úton, koldulván. Luk 18:35-43És a mikor meghallá, hogy ez a Názáreti Jézus, kezde kiáltani, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! És sokan feddik vala őt, hogy hallgasson; de ő annál jobban kiáltja vala: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! Akkor Jézus megállván, mondá, hogy hívják elő. És előhívják vala a vakot, mondván néki: Bízzál; kelj föl, hív tégedet. Az pedig felső ruháját ledobván, és felkelvén, Jézushoz méne. És felelvén Jézus, monda néki: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig monda néki: Mester, hogy lássak. Jézus pedig monda néki: Eredj el, a te hited megtartott 10,52: rész5,34. Máté 9,22. Luk. 7,50. 8,48. 17,19. 18,42. téged. És azonnal megjött a szemevilága, és követi vala Jézust az úton.Mrk 5:34; Luk 7:50; Luk 8:48; Luk 17:19; Luk 18:42