Die Zehn Gebote

Die Zehn Gebote sind in 2. Mose, Kapitel 20, und in 5. Mose, Kapitel 5, aufgezeichnet. Das Alte Testament nennt sie „die Worte des Bundes“ (2Mo 34:28) und „die Zehn Worte“ (2Mo 34:28; 5Mo 4:13); das Neue Testament nennt sie „die Gebote“, auf Griechisch ἐντολαί (Mt 19:17; Röm 13:9). Heute heißen sie oft der Dekalog, nach dem griechischen δέκα λόγοι, „zehn Worte“.

Die beiden Aufzeichnungen der Zehn Gebote sind im Wesentlichen gleich. Sie nennen aber verschiedene Gründe für das Sabbatgebot: In 2. Mose beruht es auf der Schöpfung der Welt, in 5. Mose auf der Befreiung Israels aus der Sklaverei in Ägypten.

Im Neuen Testament beziehen sich Jesus und die Apostel mehrfach auf diese Gebote, und zwar auf alle außer dem Sabbatgebot. Sie sprechen vor allem davon, die Gebote innerlich zu halten und nicht nur äußerlich. Sie heben zwei Hauptforderungen hervor: die Liebe zu Gott und die Liebe zum Nächsten.

2. Mose und 5. Mose

A tíz parancsolat

Én, 20,2: 5 Móz. 5,6–21. az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen 20,3: Józs. 24,14. isteneid én előttem. Ne 20,4: 3 Móz. 26,1. Zsolt. 97,7. Ésa. 40,18.25. csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. Az Úrnak a te Istenednek 20,7: 3 Móz. 19,12. Máté 5,33.34. nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi. Megemlékezzél a 20,8: Ezék. 20,12. rész35,2. szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat 20,9: rész23,12. 34,21. 3 Móz. 23,3. napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek 20,10: rész16,23. szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; Mert hat 20,11: 1 Móz. 2,2.3. napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt. Tiszteld 20,12: Máté 15,4. 19,19. Márk 10,19. Luk. 18,20. Eféz. 6,2. atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked. Ne 20,13: Máté 5,21.22. Róm 13,9. ölj. Ne 20,14: Máté 5,27.28. Jak. 2,11. paráználkodjál. Ne 20,15: rész22,1. Eféz. 4,28. lopj. Ne 20,16: 5 Móz. 19,16.21. tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. Ne 20,17: Róm. 7,7. kívánd a te 20,17: 5 Móz. 5,21. felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.

2. Mose 20:2–17 · Károli (1908)Károli (1908)

Ismét a tíz parancsolat

Én, 5,6: 2 Móz. 20,2. Zsolt. 81,11. az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéből, a szolgálatnak házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi 5,8: 3 Móz. 26,1. hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető 5,9: rész4,15.16. 2 Móz. 20,5. Jer. 32,18. Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek; De irgalmasságot cselekeszem ezeríziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják. Az Úrnak, a te Istenednek 5,11: 3 Móz. 19,12. Máté 5,33.34. nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi. Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld 5,12: 2 Móz. 35,2.3. 4 Móz. 15,32–36. azt, a miképen megparancsolta 5,12: 2 Móz. 20,10.11. néked az Úr, a te Istened. Hat 5,13: 2 Móz. 23,12. 35,2. 3 Móz. 23,3. napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat. De a hetedik 5,14: 1 Móz. 2,2. nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon, se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van, hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad; És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptom földén, és kihozott onnan téged az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral. 5,15: rész6,21. Azért parancsolta néked az Úr, a te Istened, hogy a szombat napját megtartsad. Tiszteld 5,16: 3 Móz. 19,3. Máté 15,4. atyádat és anyádat, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened; 5,16: Eféz. 6,2.3. Máté 15,4. hogy hosszú ideig élj, és hogy jól legyen dolgod azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád te néked. Ne 5,17: Máté 5,21.22. ölj. És ne 5,18: Máté 5,27.28. paráználkodjál. És ne 5,19: 2 Móz. 20,15. lopj. És ne tégy a te felebarátod ellen hamis 5,20: rész19,16–21. tanubizonyságot. És ne kívánd a te felebarátodnak feleségét; 5,21: 2 Móz. 20,17. és ne áhítsd a te felebarátodnak házát, szántóföldét; se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, a mi a te felebarátodé.

5. Mose 5:6–21 · Károli (1908)Károli (1908)

Wie die Gebote gezählt werden

Der Text enthält mehr als zehn Vorschriften, und es gibt mehr als eine Möglichkeit, ihn in zehn Gebote einzuteilen. Die Tabelle zeigt, als welches Gebot jede Stelle in der jeweiligen Tradition gezählt wird. Ein Strich bedeutet, dass die Stelle nicht zu den Geboten gezählt wird. „Einl.“ steht für die Einleitung: Sie hat keine eigene Nummer, gilt aber als Teil der Zehn Gebote.

Text 2. Mose 5. Mose Septuaginta Talmud Augustinus Philo katholisch lutherisch reformiert
„Ich bin der HERR, dein Gott …“ 20:2 5:6 — 1 — — 1 — Einl.
„Du sollst keine anderen Götter neben mir haben“ 20:3 5:7 1 2 1 1 1 1 1
„Du sollst dir kein Bildnis noch irgend ein Gleichnis machen …“ 20:4–6 5:8–10 2 2 1 2 1 — 2
„Du sollst den Namen des HERRN, deines Gottes, nicht mißbrauchen …“ 20:7 5:11 3 3 2 3 2 2 3
„Gedenke des Sabbattags …“ („Den Sabbattag sollst du halten …“) 20:8–11 5:12–15 4 4 3 4 3 3 4
„Du sollst deinen Vater und deine Mutter ehren …“ 20:12 5:16 5 5 4 5 4 4 5
„Du sollst nicht töten“ 20:13 5:17 6 6 5 7 5 5 6
„Du sollst nicht ehebrechen“ 20:14 5:18 7 7 6 6 6 6 7
„Du sollst nicht stehlen“ 20:15 5:19 8 8 7 8 7 7 8
„Du sollst kein falsch Zeugnis reden …“ 20:16 5:20 9 9 8 9 8 8 9
„Laß dich nicht gelüsten deines Nächsten Hauses“ 20:17 5:21 10 10 10 10 10 9 10
„Laß dich nicht gelüsten deines Nächsten Weibes“ 20:17 5:21 10 10 9 10 9 10 10
„… noch seines Knechtes noch seiner Magd … noch alles, was dein Nächster hat“ 20:17 5:21 10 10 10 10 10 10 10
  • Septuaginta — die griechische Übersetzung des Alten Testaments. Ihrer Einteilung folgen heute die orthodoxe Kirche und die meisten protestantischen Kirchen, mit Ausnahme der Lutheraner.
  • Talmud — in der jüdischen Tradition ist das erste Gebot die Einleitung, „Ich bin der HERR, dein Gott …“.
  • Der heilige Augustinus folgt der jüdischen Tradition, zählt die Einleitung aber nicht als Gebot. Er teilt das letzte Gebot, „Laß dich nicht gelüsten“, in zwei Gebote und folgt dabei der Wortfolge von 5. Mose.
  • Philo von Alexandria teilt den Text ein wie die Septuaginta, stellt aber „Du sollst nicht töten“ und „Du sollst nicht ehebrechen“ in umgekehrter Reihenfolge.
  • Die katholische Kirche folgt der Einteilung Augustins, zählt die Einleitung aber zum ersten Gebot.
  • Die Lutheraner folgen der Einteilung Augustins ohne das Bilderverbot und legen den Text von 2. Mose zugrunde.
  • Die reformierten Kirchen folgen der Einteilung der Septuaginta. Die Einleitung gilt als notwendiger Teil der Zehn Gebote und wird immer zusammen mit ihnen gesprochen.